Almáskertek dicsérete

Nincs is jobb annál, mint egy halványodó fényű őszi napon útra kelni, és egy közeli almáskertben saját kézzel leszakítani a mosolygós gyümölcsök ezreiből a legmegfelelőbbet, azokat, amelyeket majd egy vacogós téli estén pitébe sütünk, cikkekre vágva a gyermekünk elé teszünk, hogy a játék hevében fél percre megállva elmajszolja, vagy rozmaring ágakkal tűzdelve a karácsonyi kacsa gyomrába töltünk.

Szép hagyomány ez, melyet érdemtelenül elfeledtek, s amit mi idén felelevenítettünk…

Tovább a SALON-ba